Címlap Yggdrasil, a világfa

Yggdrasil, a világfa

E-mail Nyomtatás

   Az idők kezdetén kicsinyke fa bújt elő a világ kellős közepéből és bontotta ki első leveleit. E szent kőris ágai aztán, ahogy felcseperedett, lassan átszelték a mindenséget, s koronája a kilenc világ ege fölé borult. Ez Yggdrasil, a skandináv mitológia gigantikus Világfája. Az eurázsiai ősvallásokban mindenütt ismerték a világ- vagy életfát, ez nagy valószínűséggel az emberiség egyik legrégibb kozmogóniai felfogása. Az északi germán elgondolás szerint alapjában e kőrisfa a mindenség tér- és időbeli mértéke, az istenek, az álfok, az óriások, a törpök, az emberek és a holtak birodalmának egyesítője. A skandináv hitszemlélet három nagyobb egységre osztja a világot: a fellegekben Ászföld, Vánhon és Álfhon terül el, középütt Óriáshon, Törphon és Középfölde fekszik, alant pedig a Tűzföld, Ködhon és Hélhon lelhető.

   Yggdrasil, vagy amiként nevezni szokták még, Mímir-fája három óriási gyökere egy-egy térségbe nyúlik: egy az istenek, a másik az óriások, a harmadik a holtak birodalmába. Minden gyökér alatt forrás fakad. Niflheimben ered Hvergelmir, a Zúgókatlan, mellette a Holtak-partja húzódik, a bűnhődő gonosztevők otthona. Asgard gyökere alatt Urdarvellir, a Végzet-forrása patakzik, melynek varázsereje megvédi Yggdrasilt a korhadástól. Bármi, amit ez a víz érint, fehérré változik. Itt tartják tanácskozásaikat az istenek, és itt élnek a Nornák, három vén boszorkánynővér, a sorsok fonalainak szövői. Az Óriáshonba nyúló gyökér alatt lapul Mímisbrunnir, Mímir-forrása, a tudás és bölcsesség titkos eredete. Őrzője, az óriás Mímir nem engedi, hogy vizéből bárki igyon; egyedül Ódin ihatott abból, de csakis fél szeme árán. 

    A Világfa körül különféle teremtmények élnek. Az ágak között, azok hajtásait legelészve, négy szarvas, Dáinn, Dvalinn, Duneyr és Durathrór bóklászik. Niflheimben, a kőris harmadik gyökere mellett lakozik Hvergelmir forrásának őrzője, a borzasztó Nidhögg sárkány: Naströndnél, a Holtak-partjánál szívja a tetemek vérét, miközben Yggdrasil gyökerét is unos-untalan rágja-gyötri – s végzi azt még sárkánykígyók egész raja, többen, mint bárki gondolná, mindannyian azzal fenyegetve, hogy a fenséges világfát elsorvasztják.

...

   Látható, a fa sok gyötrelmet áll ki: lombját szarvasok legelik, törzsét rothadás emészti, gyökerét sárkányok rágják. Szüntelen gondoskodást igényel ezért a Világfa, melyet a sorsnővérek, Urd, Verdandi és Skuld végeznek minden áldott nap oly módon, hogy ágait a forrás bűvös vizével és iszapjával öntözgetik. E fehér színű gyógyír a szent kőrisfáról harmatként hull a földre, mit az emberek mézharmatnak hívtak, s amely varázslatos nedűt a méhek táplálékául véltek.

   A gyógyító erejű gyümölcsöket termő Yggdrasil bámulatos életadó és -őrző hatalommal bír: a világ romba dőltekor még a túlélő emberpár – Lif és Lifthrasir, Élet és Életszomj – is a fa tövében húzza meg magát, s a kőris ágairól hulló mézharmat szolgál kettejük eledeléül, mígnem előjöhetnek és újranépesíthetik a földet. Mindaddig, amíg Yggdrasil zöldellő marad és új hajtásokat hoz, a világ és az Élet létezni fog. 

Tovább a könyvhöz >>>


[2] Vedurfölnir a sas tanácsadója, minthogy az északi ‘héja a sarokban’ szólás titkos tanácsnokot jelentett.

 

 

 

Figyelem!
A honlap teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll!
(1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról)

Az oldalon megjelenő mű, "A skandináv mitológia" egyetlen része sem másolható, nem formázható, nem alakítható át és nem továbbítható
semmilyen módon és eszközzel, elektronikus, mechanikus, fénymásolási, hangfelvételi vagy egyéb úton sem, továbbá
semminemű felhasználás, terjesztés, újraközlés vagy fordítás nem törvényes a szerzői jog tulajdonosának írásos engedélye nélkül!